A break t�rt�nete

Az ut�bbi id�kben nem voltak klippek fej�k�n p�rg�, Adidas-tr�ninges fiatalemberek n�lk�l. A breakt�nc m�r r�ges r�g polg�rjogot nyert. Ma m�r a volt kommunista blokk k�miaszert�rosn�i is j�l tudj�k, hogy mi a neve ennek a most m�sodvir�gz�s�t �l�, a fizika �sszes t�rv�ny�nek fittyet h�ny�, utcai �lsportnak.

Kezdetben, amikor m�g New Yorkban sem volt haszn�latos a Hip-Hop kifejez�s, a 70-es �vek elej�n, a f�leg feket�k lakta Bronx, Brooklyn �s Harlem alkotta konglomer�tumban �j kult�ra sz�letett: a graffiti, a rap �s a break m�ig vir�gz� kult�r�ja, amelyet csak az Afrika Bambaata �ltal 77-ben alap�tott Zulu Nation sz�nrel�p�se �ta neveznek �sszefoglal�an Hip-Hopnak.

A break t�nc, �s a hozz� tartoz� zene a kezdetek �ta szervesen �sszetartoznak, oda-vissza hat�sok r�v�n alak�tva egym�st. Az els� id�kben az er�s blues gy�ker� (oldschool) funk zen�t j�tsz� zen�szek, mint James Brown, Chic, Cherilynn vagy a Jackson 5, m�g saj�t maguk szervezt�k a (block) partykat.

Az utc�n, t�ren �sszegy�ltek k�z�l sokan nem csak a sz�npadon csoportosan el�adott, koreograf�lt t�ncot n�zt�k, hanem egym�st is, ellest�k a t�bbi sz�l�t�ncos mozg�s�t, �jfajta t�ncelemeket k�peztek, fejlesztett�k az �j st�lust.

A zen�ben megjelent a ritmikus �nekbesz�d a rap, az �nekesek egyre t�bb r�met haszn�ltak, mint Muhammad Ali az ellenfelei stuffol�s�ra �s �nmaga kamer�k el�tti dics��t�s�re, amivel nagy hat�st tett az �njel�lt fiatal rapperekre, mint Kurtis Blow, vagy a Sugar Hill Gang, akik maguk�nak tudhatj�k a vil�gon az els� lemezre v�gott rapzen�t.

Dj Grandmaster Flash kidolgozta a ma m�r dupl�z�s n�ven ismert breakdown mix technik�t, akkoriban ugyanis m�g nem voltak instrument�lis ritmuslemezek, a raphez sz�ks�ges hangz�s el��ll�t�s�hoz vill�mgyors kezeire hagyatkozott, lemezj�tsz�it haszn�lta hangszerk�nt. K�tszer rakta fel ugyanazt a funklemezt, v�gtelen�tve a dob �s basszus sz�l�t oly m�don, hogy amikor az egyik lemezen v�get�rt, �jraind�totta a m�sikr�l �s miel�tt ott lej�rt volna a r�vid r�sz, addigra az els� breaket m�r vissza is tekerte a startpoz�ci�ba.

A vill�mkez�

Ez a technika ma m�r alap a Hip-Hop Dj-kn�l, m�lt�n tette felfedez�j�t h�ress�, Grandmaster jogosan �rdemelte ki a vill�mkez� nevet. Az ily m�don el��ll�tott hangz�s egyes�ti mag�ban az �l� hangszeres zene laza lebeg�s�t �s a programozott dobok �s basszusok h�z� monot�ni�j�t, ami annyira jellemz� a hip-hop �s break zen�re.

A break t�r�s, nemcsak a zene (sz�tdobolt ritmusok, sz�tt�rdelt szerkezet), hanem a t�nc szempontj�b�l is, a t�ncosok ugyanis nem folyamatos t�ncot adnak el�, hanem meg�llnak a t�ncelemek v�lt�sakor. A 60-es �vek k�zep�n m�r l�tezett a sz�l� swingt�nc-szer�, ugr�l�s pop-locking, a gyors zen�re, �ll� helyzetben el�adott mozg�s, ahol egy-k�t sp�rg�t �s g�t�l�st kiv�ve nincs igaz�n talajmunka. Ebb�l a kezdeti st�lusb�l k�l�n�lt el az electric boogaloo, amire a folyamatos hull�mok �s a robotmozg�s a jellemz�.

A robotok a General Motors aut� �sszeszerel� g�pkarjai, �s a Kraftwerk zen�je r�v�n ihlette meg a t�ncosokat valamint Afrika Bambaat�t, aki a n�gy dusseldorfi f�listen zen�j�t emelte be a saj�tj�ba, az els�k k�z�tt alkotva meg a electrichez elengedhetetlen electr�t.

A pop locking �s a boogaloo mellett megjelent, majd egyre jobban el�t�rbe ker�lt a breakt�nc is. A breakt�ncos up-rockkal ind�t, �ll� helyzetben vari�l, megmutatja egy�ni st�lus�t, ebb�l az �tmenet a floor (n�lunk csak padl�) rockba, a kneerockon kereszt�l t�rt�nik, ahol a t�ncos a t�rd�t haszn�lja. Ezut�n k�vetkeznek a der�kcsavar, a hand, a back �s a headspin (kar, h�t, fejp�rg�s) �s a windmill (helikopter).

L�tezik m�g a suicidal, amikor a b-boy a h�t�ra ugrik, �ngyilkoss�got m�melve, ami (a breakt�nchoz ide�lis) m�rv�nytalajt figyelembe v�ve nem j�t�k. Ide tartozik m�g a Freez ami egy kitartott mozdulat, ak�r k�t k�zen, ak�r h�rom percig. Az eddigi alapelemeken k�v�l a '90-es �vek hozta meg a l�r�l talajra vitt torn�sz elemet, a magyar v�ndort, valamint a koron�t, ami a helikopterrel ellent�tben nem a v�llat, hanem a tark�t haszn�lja a forg�shoz.

Az ut�bbi �vtizedre jellemz� a k�t�s precizit�sa is, amikor a forg� mozg�sra �p�l�, akrobatikus figur�kat a t�ncos folyamatosan viszi �t egym�sba. Ma m�r a saj�t st�lus nem csak az uprockn�l mutatkozhat meg, hanem abban is, hogy ki hogyan vari�lja a k�t�seket, hogyan teszi folyamatoss� a forg�st.

Rengeteg film k�sz�lt

A st�lusr�l rengeteg film k�sz�lt - nem v�letlen�l, a break t�nc igen l�tv�nyos. '82-ben a "Wild Style" dokumentumfilm Grandmaster Flash �s Grandmixer dst k�zrem�k�d�s�vel, akik az akkoriban m�r elterjedt instrument�l lemezek ellen�re a saj�t m�dszer�ket (break down mix) haszn�lj�k.

A k�vetkez� szint�n dokumentumfilm a Style Wars az el�z�h�z hasonl�an rengeteg �j embert vezetett be a hip-hop kult�r�ba. Ezen a filmen a Rocksteady Crew, �s a Dynamic Rockers versenyeznek. '84-ben Beat Street, Henry Belafonte mozija, �s a Break 1-2 '84-'85-b�l, ez m�r nem dokumentum, ez m�r Hollywood. A fert�z�s �tterjed Eur�p�ra is, ahol a n�metek l�pnek el�sz�r. '84-ben m�r filmet k�sz�tenek Break dance sansation c�mmel (fell�p benne Mr. Robot, az electric kir�lya) �s m�g abban az �vben piacra dobnak 8-10 lemezt, melyeknek a c�m�ben szerepel a var�zssz�: Break.

De a magyarok sem pihennek, Magyarorsz�g a breakt�nc �lvonal�ba tartozik "t�bbek k�zt" a ki-mit-tud vet�lked�knek �s Feny� Mikl�snak k�sz�nhet�en. Miki N�metorsz�gb�l visszat�rve gyorsan reag�l: '83 ban L�pj�k a l�pcs�t klip, �84-ben J�l n�z�nk Mi-ki nagylemez. A n�met Battle of the Year 91-ben indul bar�ti �sszej�vetelk�nt, amely 3 �vvel k�s�bb m�r Eur�pa-bajnoks�g, ahol a magyar Enemy Squad helyez�st �r el, 95-96-ban pedig m�sodik helyet. A k�vetkez� k�t �vben a szint�n magyar Suicidal Lifestyle negyedik, �s 99-ben az Elementary Force tagjaival kieg�sz�lve bajnok.

2000-ben pedig a kaliforniai First annual dance awards-on az idegen kateg�ri�ban az egyetlen d�jazott!

Orsz�gunknak sz�ks�ge van ut�np�tl�sra: gyer�nk fi�k-l�nyok koptass�tok hajatok, h�tatok!

A breakdance gy�kerei eg�szen 1969-ig ny�lnak vissza, ekkor r�gz�tette James Brown a Get On The Good Foot c�m� dalt, melyet maga is akrobatikus mozdulatokkal k�s�rt �l� koncertjein.

Szint�n ebben az esztend�ben alap�totta meg Bronxban Afrika Bambaataa az els� t�nccsoportot, a The Zulu Kings-et. Bambaataa hamar r�j�tt, hogy az akrobatikus t�nc levezeti a gett�kban napjaik nagy r�sz�t semmittev�ssel t�lt� fiatalok energi�it. Ugyanezen az elven az utcai vereked�seket is t�nccsat�kkal pr�b�lta feloldani.

A megfelel� zenei h�tt�r kialakul�sa DJ Kool Herc nev�hez f�z�dik, akit sokan a hip-hop egyik sz�l�atyj�nak tartanak. � haszn�lta el�sz�r a dalokban szerepl� ki�ll�sokat (break) k�l�n�ll� zenei egys�gk�nt, teljesen �j hangz�st �s st�lust teremtve. Herc egym�sra illesztett break-jeib�l sz�letett meg a breakbeat (a breakbeat ma is a drum’n bass �s a jungle fontos eleme), ami el�seg�tette a rap �s a B-Boying elterjed�s�t.

A ma is haszn�latos B-Boy f�n�v �s ige eredet�re t�bb magyar�zat l�tezik. Az egyik szerint a sz� mag�t�l Koolt�l ered, aki a bulijain azt kiab�lta a mikrofonba: „B-Boys go down!”

A tal�lgat�s az�ta is folyik, hogy a „B” a boogie vagy a break kezd�bet�je-e. A m�sik magyar�zat szerint az afrikai Boio kifejez�sb�l sz�rmazik, ami ugr�st jelent.

A kezdeti breakt�nc m�g sokban k�l�nb�z�tt a mai verzi�j�t�l, kev�sb� volt akrobatikus, a fejen p�rg�s p�ld�ul teljesen hi�nyzott. Hajmereszt� mutatv�nyokban az�rt nem volt hi�ny, az els� Uprock-nak nevezett st�lus legink�bb a kung-fu mozdulatokra eml�keztetett. M�g a New York-i fiatalok az Uprockot gyakorolt�k a hetvenes �vekben, Los Angelesben kezdetben az �gynevezett Locking, majd az Electric Boogie volt n�pszer�.

Az Electric Boogie is 1969-b�l sz�rmazik, Lockatorn Jon �s Shabba Doo agy�b�l pattant ki. A nagyk�z�ns�g Michael Jackson v�vm�nyak�nt ismerte meg, Robot n�ven.

A New York-t�ncosok a hetvenes �vek m�sodik fel�ben hull�mz�ssal �s kifinomultabb mozdulatokkal fejlesztett�k tov�bb magukat, �gy alakult ki a Popping.

Mire sz�lesebb k�rben elterjedt volna a break, hely�t 1977-ben egy �jabb t�nc�r�let vette �t, a Freak. A hith� breakt�ncosok nem adt�k fel, 1979-ben j�tt l�tre a Rock Steady Crew, akik sz�mos �j elemmel gazdag�tott�k a reperto�rt, k�zt�k a fejen- �s a h�tonpr�g�s (headspin, backspin).

A nyolcvanas �vek els� fel�ben a popszt�rok �s zenei koreogr�fusok is felfigyeltek a breakben rejl� lehet�s�gekre. Sz�mos mozdulatot „loptak” a breakb�l, persze t�rekedve a biztons�goss�gra – New York utc�in nem egy breakt�ncos t�rte ki a nyak�t fejp�rg�s k�zben.

Legl�tv�nyosabban a m�r eml�tett Michael Jackson lopott, hiszen a moonwalk mozdulatsora k�zel t�z �ve ismert volt a breakt�ncosok k�z�tt. Szint�n a B-boyoknak k�sz�nhette siker�t Mc Hammer.

M�gsem szabad haragudnunk a popiparra, hiszen ez�ltal terjedhetett el sz�les k�rben a break.